2014. október 17., péntek

Salt & Pepper

Múltkor a nagymamám szekrényében kutakodtam egy régi anyag után és akkor akadt a kezembe ez a "só-bors" kardigán. Már szerettem volna egy hasonlót (mondjuk én olyan Chanel-.jellegű blézerre gondoltam), és pont jó is volt a méret, talán egy picit nagy is, de legalább alá lehet öltözni. Sokat hordom a hidegebb napokon, remekül kombinálható. Pár napja nagyon jó meleg volt, még egyszer utoljára felvehettem ezt az aranyos, nőies kis H&M blúzt. A nadrág egy F&F jeggings, amit kismamanadrágként hordok, pár mérettel nagyobbat vettem belőle pont emiatt. A táska pedig vintage darab a bolhapiacról, amit kicsit átalakítottam, majd egy külön DIY-bejegyzésben írok róla.

Kardigán, táska: vintage, Blúz: H&M, Nadrág: F&F, Cipő: Invito

I found this vintage sweater in my grandmother's closet. Its size was good and I'm so glad, I like "salt & pepper" print and I always wanted something similar cardigan or blazer. The weather was really nice so I could wear this sleeveless H&M blouse last time this year. The jeggings I'm wearing is an F&F piece and I use it as maternity pants. And finally, the bag is from the flea market and I remade it a little bit but I'll show you it later in a DIY-post.

Cardigan, bag: vintage, Jeggings: F&F, Blouse: H&M, Shoes: Invito






2014. október 15., szerda

3X

Hát igen, betöltöttem... Vettem egy lufit magamnak, de itthon vettem észre, hogy 30-ast adtak, nem 18-ast :P Nem tudom, most visszamenjek reklamálni? 
Egyébként az első pár óra 30 évesként tök jó volt és köszönöm a barátaimnak és a családomnak, meg minden más ismerősömnek, aki megköszöntött! Volt meglepetés is bőven, főleg a barátomnak vannak mindig hihetetlen ötletei :-) Én ma egy kis ebéddel és egy talpmasszázzsal ajándékoztam meg magam. Mostanában nincs szükségem kézzel fogható dolgokra, inkább az egészségemre szeretnék költeni a baba miatt is. No meg persze lakberendezésre, de jelenleg még szét van a ház bombázva.
Amint látjátok, Pupi már egész nagyot nőtt az utóbbi időben! ♥

(Bocs a rossz képekért, sajnos csak este ért haza a barátom, de mindenképp ma akartam képet feltenni.)

Ruha: TCM

Today I'm 30 years old! The first hours as "thirties woman" was quite good and I hope I'll feel just better and better! I would like to thank to my family and friends the surprises! My present for myself was a delicious dinner and a massage. Now, as I'm pregnant, I would like to spend on my health and on my baby. So, he's growing quite well and I can't wait to see him! ♥

Dress: TCM




2014. október 8., szerda

Nyári ruha ősziesítve

A pocim ennél már csak nagyobb lesz, ezért igyekeztem sokáig kihasználni az időt, hogy ruhákat vagy szoknyákat hordhassak. Legjobbak persze az egész ruhák, amik sehol sem szorítanak. Nyáron ez a virágos darab volt a kedvencem (itt egy másik bejegyzésben viseltem), amit most egy pulcsival és egy kötött körsállal tettem ősziessé. Ja, és neccharisnyával. Tudom, megosztó dolog ez a neccharisnya, én mindig is imádtam, és középiskolás koromban sokszor hordtam, amikor épp nem volt divat. Tény, hogy nehéz eltalálni, hogy ne legyen ízléstelen. Nekem ez is a 90-es éveket juttatja eszembe, pár régebbi Burda magazinból emlékszem rá. Most egyébként a 90-es évekbeli Burdákat vadászom, ha esetleg valakinek van és megválna tőle, én jelentkeznék rá :-) Sajnos a bolhapiacon csak a 2000-es évekből vannak számok, bár azok bontatlanok.

Pulcsi, ruha: H&M, Sál, harisnya: no name, Cipő: Reno






2014. október 6., hétfő

Őszi virágok + DIY váza

Most egy őszi, de színes és vidám csokrot hoztam DIY-vázával. Eredetileg más virágot kerestem, de végül nem találtam olyat, amilyet elképzeltem, viszont a piacon zárás előtt olcsón hozzájutottam két csokorhoz, ezekből raktam össze az eredményt. A váza teljesen egyszerű: egy magasabb befőttesüvegre húzott zokniszár. A téli estéken gyakran húzok fel lábtyűt, korábban ajándékba is kaptam ilyen vicces lábravalókat, viszont a hordás és az idő ezeket is kikezdi a talpán, a sarkakon és a lábujjakon. A szárukkal viszont semmi gond nem volt, ezért levágtam őket és elraktam, hátha egyszer még jók lesznek valamire. Most az anyagos dobozban turkálva találtam meg és ez jutott eszembe. Éppen jól jött, mert ősziesre akartam áthangolni az étkezőt. Szeretem az egy színcsaládba tartozó közeli árnyalatokat keverni, úgyhogy a virágokkal is így jártam el, az Ikea Lack asztalkára pedig egy nagyméretű piros muszlinkendőt dobtam.






2014. október 4., szombat

First autumn outfit: burgundy&grey

Itt az első igazi őszi szett, amiben ráadásul már a pocim is látszik :-) Már csak letűrve tudom ezt a nadrágot hordani, de még ma is ezt viseltem egy másik outfitben, mert nagyon szeretem és ki akarom használni, amíg lehet. A pulcsit a H&M leárazásán szereztem be, akkor már a babára gondolva: hogy elég hosszú legyen és bele is férjek. Most érzem csak, hogy bizony, kell majd vennem pár tunika hosszúságú felsőt, mert abból hiányom van és utálom, mikor kint van a derekam. Ilyenkor meg pláne vigyázni kell... A tacskós sálammal dobtam fel a matchy-matchy szettet, apropó, tacskók: épp most kaptam a tesómtól egy eszméletlenül aranyos tacskós mesekönyvet, Janikovszky Évától a Bertalan és Barnabást, amiben annyira jók a rajzok is! Tacskóból minden jöhet, de persze az igazi az én kis két rosszcsont kutyusom, Törpi és Mogyi, akik - remélem - jól fogják fogadni a kis Pupit :-)
A könyvet köszi, Dia!

Blézer: vintage, Pulcsi, táska: H&M, Bőrbetétes nadrág: New Yorker, Cipő: Invito, Sál: Londonból, Fülbevaló: no name+DIY




2014. október 2., csütörtök

Babavárás: 1-20. hét

Bocs, hogy csalódást kell okoznom, és nem egy divatos bejegyzéssel jövök ma, de annyira izgatott vagyok! A héten több vizsgálaton voltam, mivel betöltöttem a 20. hetet és egész jól alakul a kis Pupi a pocimban.
Persze a nagy meglepetés kedden ért, hogy fiú lesz, pedig én teljesen kislányra számítottam. Emiatt most újratervezés van :-) Én mindig is lányos lány voltam, két lánytestvérrel, aki imádott Barbie-kkal és babákkal játszani. Az egyetlen fiúsabb játék, ami a kezünkbe akadt, a Lego volt, de azt szerettem nagyon. Szóval egyelőre még nem tudom, mit kezdek egy huncut kisfiúval, de legózni, vasútmodellezni és zenélni biztosan tudunk majd együtt.

Arra gondoltam, röviden összeszedem, mik történtek eddig a várandósságom alatt, hónapokra lebontva. Mivel mindenkinél más, teljesen egyénfüggő, ezek csak az én tapasztalataim és gondolataim, de hátha másnak tudok vele segíteni, vagy valamilyen támpontot adni.

1. hónap
Februárban volt egy cisztaműtétem, ami után sajnos nagyon hamar egy újabb cisztám nőtt rohamos tempóban. Az MRI-vizsgálatra vártunk, hogy megtudjuk, mi okozza ezt, de az orvos közben elmondta, hogy ha tényleg veszélyes a ciszta, akkor javasolja, hogy minél előbb vállaljunk gyermeket, nehogy később problémás legyen. Hát, én fel voltam készülve a legrosszabbra, hogy nehezen jön össze, ezért kicsit meg is lepődtem, hogy két hónap után sikerült. Az MRI-t már nem is csinálták meg a baba miatt. Végül is úgy telt el június közepéig az első hónap, hogy semmit nem vettem észre az egészből, talán csak annyira emlékszem, hogy amikor "terepen" dolgoztam, nagyon hamar elfáradtam.

2. hónap
Amint pozitív lett a tesztem, onnantól kezdve egyik napról a másikra jöttek a tipikus terhességi tünetek, viszont nagyon szerencsés voltam, mert soha nem- hánytam. Azon kívül az érzelmi hullámvölgyek, a zavaró illatok és szagok, kedvetlenség, fáradtság, kívánósság... minden megjelent. Éppen akkor, július elején zajlott a Volt-fesztivál, amit már Pupival buliztam végig, természetesen ugrabugra és alkohol nélkül, viszont szabadnap nélkül is, munka mellett. Borzasztó fáradt voltam, a végén már kedvem sem volt a koncertekhez. Ilyet többet nem csinálok! Szóval a fesztiválon egymást érték a kajáldák és az a sok illat jól felforgatta néha a gyomromat... Ritkán találtam olyasmit, ami jólesett, pedig akkoriban egyik percről a másikra lettem hirtelen éhes és olyankor azonnal kellett valami.

3. hónap
Ekkor történt meg a kombinált genetikai vizsgálat, ami negatív lett, tehát Pupinak minden része szépen kifejlődött. Kaptam is róla egy jó kis képet, nagyon csinosnak tűnt és pont ideális pózban feküdt, bár a nemét nem láthattuk még akkor. Az étkezésem nem lett könnyebb, de szerencsére a gyümölcsöket meg tudtam enni. A fáradtságom sem sokat enyhült, de azért kihagyhatatlan volt a St. Pölten-i Frequency Festival és még egy utolsó bulizás. Volt még előtte a legnagyobb melegben egy durvább felfázásom, amiből csak antibiotikummal tudtam kikeveredni. Akkor nagyon aggódtam.
A vizsgálatok után bejelentettem a munkahelyemen is a hírt. Soha nem aludtam még ennyit, mint akkoriban, minden délután munka után is. És soha nem volt elég!

4. hónap
Sokkal jobb lett az étkezéshez való "hozzáállásom", de a fáradtság nem múlt el. Kiderült, hogy vérszegény lettem és vas-folsav kombinációt írtak fel ennek kiküszöbölésére. Akkor még nem híztam és nem is látszott rajtam semmi. El tudtam menni túrázni is, bár kevésbé bírtam. Elneveztük a babát Pupinak, amíg nem tudjuk meg a nemét.

5. hónap
Most vagyok az 5. hónapban, egész pontosan 20 és fél hetes a Pupi. A védőnővel meghallgattuk a szívhangját, ami a 12. héten még olyan gyors volt, mint egy egérkéé :-) Most, ha kinyújtózna, kb. 25 centis lenne és maximum fél kilós. Nem is akarom elhinni, hogy már ilyen nagy, mert még mindig alig látszik valami rajtam. 2 kilót híztam eddig. 
A 18-22. hét közötti kötelező genetikai ultrahangon mondták, hogy fiú lesz. Sokat mozog, amiből én még keveset észlelek, leginkább este, fekvéskor szoktam valamit érezni, de a szívhang hallgatásnál is eléggé ficánkolt. Nehéz megtalálni már az alkalmas fekvőpózt, mert már most nyomja a belső szerveimet és a hasfalam is feszül. Sok a savam is, emiatt nagyjából két hete nehezen és rosszul alszom, és nagyon furákat, sokszor rosszakat is álmodom. 

Mindezek ellenére egyébként jól vagyok és kívánom mindenkinek, aki babát szeretve, vagy már várja is, hogy ilyen zökkenőmentesen menjen minden neki is! A család, a barátaim, sőt, az egész utca nagyon örül és várja Pupit, nagyon aranyosak és segítőkészek. Most a barátommal a nevét próbáljuk kitalálni és tervezgetem a szobáját, ami szintén izgalmas feladat.

Ha nem bánjátok - de ha igen, akkor is - lesz még babás bejegyzés és megmutatom, milyen kis ajándékokat kapott eddig. De ezekről majd később. Mostantól jönnek a kismamás outfitek is, mert bizony, már szükségem van rájuk!

2014. szeptember 30., kedd

The boy with no name

Egy hónapja írtam róla a blogon, hogy februárban anyuka leszek (ebben a bejegyzésben). Nos, a mai ultrahangon kiderült, hogy döntött a babánk, akit Pupinak hívunk: fiúként, vagy lányként szeretne erre a Földre születni. Íme az állás: